Rólunk

Aba-Novák Vilmos

1894-1941
„Van téma, mert élek és van véleményem róla. Ezt közölni kell! […] Nemcsak szemem van, hanem ember is vagyok”

Aba-Novák Vilmos kivételes alakja a modern magyar festészetnek, akinek egész pályaívén megmutatkozott kiváló művészi látásmódja és tehetsége. 1911–1912 körül készült alkotásain a plein air festészet hatása érezhető, melyeken Nagybánya szellemisége tükröződik leginkább. Az évtized második felétől képeinek hangvételét Fényes Adolf dekoratív, posztimpresszionista festészete formálta. Az 1920-as évektől a geometrikus idomokká stilizált formakincs válik meghatározóvá festészetében. A magyar újklasszicizmus tagjai közül ő kötődött legszorosabban az analitikai kísérletekkel, elvont szín- és formaproblémákkal foglalkozó kubizmushoz. Felsőbányán és az Igalon töltött időszakban a fény uralta kompozícióit és vált az alkotásainak központi motívumává. Stílusfejlődésének végpontja a freskókészítésben teljesedett ki.

Aba-Novák gyermekkorától festőnek készült, az érettségi után a budapesti Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be. Rajztanári tanulmányait 1912 őszén kezdte meg Révész Imre és Pécsi Pilch Dezső növendékként, melyet később Fényes Adolf mellett a Szolnoki művésztelepen folytatott. 1914-ben bevonult katonának, a frontról hazatérve egy éven keresztül kisegítő tanársegédként dolgozott a József Műegyetem Rajztanszékén.

1919-ben, a Tanácsköztársaság bukása után Patkó Károllyal és Korb Erzsébettel együtt Berény Róbert otthonába költözött, aki akkor hagyta el az országot. Berény számtalan rajzát, tanulmányát a lakásban hagyta, amelyek minden bizonnyal expresszív kompozíciók létrehozására inspirálhatták a fiatal festőket.

A Szőnyi-kör néven kanonizált közösség, melyhez Aba-Novák is „tartozott”, a korban felerősödő klasszicizáló tendenciákat követve alakította ki festészeti stílusát. Az izmusokkal szembeni csalódottság helyett a régi történelmi stílusok felé fordulás adott újabb tartalmi és formai lehetőségeket.

1922-ben felvételt nyert a Képzőművészeti Főiskola grafikai szakosztályába, ahol Olgyay Viktor grafikai műhelyének növendéke lett Szőnyi István, Nagy Imre, Varga Nándor Lajos és Patkó Károly társaságában. 1924-ben részt vett a Képzőművészek Új Társasága (KUT) első együttes csoportkiállításán az Ernst Múzeumban. 1925-ben Felsőbányán festett Kelemen Emillel, Patkó Károllyal és Bánk Ernővel.

1929-ben ösztöndíjat nyert a római Magyar Akadémiára. Tanulmányútjai során bejárta Dél-Itália és Szicília városait, mely élmények hatására életművének egyik legjelentősebb korszakát hozta létre.

Az itáliai időszakot követően Szolnok, a tiszai táj és az itt élők falusi környezete szolgáltatták alkotásainak elsődleges témáit.
1935-ben Bartók Tiborral New Yorkba utazott, ahol közös kiállításon mutatkozott be Iványi Grünwald Bélával, majd a Pittsburgh-i Carnegie Institute-ban állított ki. Hazaérkezése után a nyarat Zsögödön töltötte Nagy Imre festőművésznél.
Festményeit folyamatosan kiállították a korszakban a legjelentősebb hazai, illetve nemzetközi tárlatokon.

Felhasznált irodalom:

Molnos Péter: Aba-Novák. Budapest, 2006
Molnos Péter: Aba-Novák, a barbár zseni. Budapest, 2008.
Bizzer István: Aba-Novák Vilmos [A magyar festészet mesterei] Budapest, 2009

Aba-Novák Vilmos - Nemes Galéria
Fotó: ?

Elérhető műalkotások

Lány pohárral
, 1930 körül

Archívum

Vasaló nő
1924 körül
Lacikonyha
1940
Körmenet (Bányászok körmenete)
1930
Anyaság
1919-20 körül

Életrajzi adatok

Név
Aba-Novák Vilmos
Születési hely, idő
Budapest, 1894
Iskolái
Képzőművészeti Főiskola
hazai kiállítások
Műcsarnok, Nemzeti Szalon, Művészház, Ernst Múzeum, Alkotás Művészház, Tamás Galéria
külföldi kiállítások
Genova, Milánó, Róma, Velence, St Louis, New York, Pittsburgh, Chicago, Bécs, Stockholm, Brüsszel, London
művészeti egylet tagja, tisztsége
KUT (Képzőművészek Új Társasága), Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete, Szinyei Merse Pál Társaság, Amerikai-Magyar Művészeti Akadémia
Művei magyar közgyűjteményekben
Szépművészeti Múzeum, Székesfővárosi Képtár, Magyar Nemzeti Galéria, Damjanich János Múzeum (Szolnok), Szent István Király Múzeum (Székesfehérvár), Janus Pannonius Múzeum (Pécs), Móra Ferenc Múzeum (Szeged), Türr István Múzeum (Baja)
Művei külföldi közgyűjteményekben
Galéria Umenia Nové Zámky (Érsekújvár)

Törődünk az Ön adataival

Cookie-kat és hasonló technológiákat használunk, hogy a legjobb élményt nyújtsuk weboldalunkon. Cookie tájékoztató