• 0 items in quote

    KÍVÁNSÁGLISTA

    Jelenleg nincs egyetlen termék sem a kivánságlistádon.

  • Anna Margit

    1913-1991
    „A festő nem lett, hanem született. Azt festem, amit látok. A csodálatos perceim az elalvás előtti percek. Amikor már túl vagyok a napi gondokon, és egyedül maradok. Akkor jönnek a képek. Magam előtt látom őket, pontosan, részleteiben is, színében is, kompozícióban is. Másnap – ha szerencsém van – csak meg kell festenem mindezt. A tudatos festő kontrolljával, a festő tudásával, gyakorlatával persze.”

    Anna Margit alkotásai nehezen sorolhatók bármely képzőművészeti irányzathoz, életművének jelentős részét leginkább a szürrealizmus, illetve expresszív látásmód mentén alkotta meg. Egy sajátosan álmodozó és egyben melankolikus belső hang teszi koherenssé a különböző műfajokban megszületett műveit. Művészete számára három helyszín volt meghatározó – Budapest, Szentendre, Párizs, melyek szellemisége és múltja hatást gyakorolt rá.

    Vidéki zsidó család gyermekeként 1930 körül került Budapestre, ahol Vaszary János magániskolájában kezdte meg tanulmányait. Itt ismerkedett meg Ámos Imrével, akivel 1936-ban házasságot kötött. A következő évben a francia fővárosba tett tanulmányútjuk, és Marc Chagall művészetével való megismerkedésük mindkettőjük életművére jelentős hatást gyakorolt.

    1938-tól 1941-ig Ámos Imrével a nyarakat a szentendrei művésztelepen töltötték, és barátságot kötöttek Vajda Lajossal, Vajda Júliával, Korniss Dezsővel, Bálint Endrével és Fekete Bélával. A Duna-menti város népművészeti motívumkincse, a szerb festészeti tradíció tárgyi emlékei, illetve az itt élők építészeti környezete kellő forrást biztosított Anna Margit számára, hogy a látványból kiindulva egy belső valóságot ábrázoljon művein. 1945-ben az Európai Iskola egyik alapító tagja volt, ahol a hagyomány és a kor modern festészetének együttes jelenléte alakította a csoport művészetét Kállai Ernő, Mezei Árpád és Pán Imre elméleti irányításával.

    1948-ban rendezte első gyűjteményes kiállítását, amelyet csak húsz év múlva követett újabb önálló tárlata az Ernst Múzeumban.

    Festői témáinak középpontjában sok esetben a portré állt, nőalakjaiban legtöbb esetben saját magát ábrázolta. Az 1940-es évek elején jelent meg nála legelső ízben a bábu ábrázolás, amely végig kísérte életművét, és alkalmas volt számára, hogy származása, a háború borzalmai és belső vívódása kifejeződésének eszköze legyen. A naiv festészetből merített, a gyermekrajzok őszinteségét megidéző groteszk, olykor ijesztő figurái belső szorongását, félelmeit, a rettegés különböző fokait voltak hivatottak ábrázolni. Az 1960-as évektől folyamatosan jelen volt Anna Margit oeuvre-jében – talán kontrasztként – egy lírai irány, amelynek középpontjában ugyancsak a portrék, arcképek állnak. Ezen művek festésmódjukban kevésbé nyugtalan, erőteljes gesztusokat mellőző, visszafogottabb színvilágú alkotások. Még életében, 1984-ben Szentendre városa önálló emlékházat avatott fel az ő és egykori férje művészetének bemutatására.

    Felhasznált irodalom:

    Frank János: Szóra bírt műtermek, Magvető Kiadó, Bp., 1975, 100-102. oldal
    S. Nagy Katalin: Anna Margit (Mai Magyar Művészet sorozat) Budapest, 1971.
    Dávid Katalin: Anna Margit (Corvina műterem sorozat) Budapest, 1980.
    Anna Margit (kiállítási katalógus) Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1983
    Turai Hedvig: Anna Margit/Margit Anna. Budapest, 2002.

    Anna Margit - Nemes galéria

    Elérhető műalkotások

    Szegény Atlas
    , 1983
    Szegény Atlas
    , 1983

    Archívum

    001
    Női fej medállal
    Madárijesztő
    Bábu (A hóhér)
    Szimbólum
    Bábu (Madár)

    Életrajzi adatok

    Név
    Anna Margit
    Születési hely, idő
    Borota, 1913
    Iskolái
    Képzőművészeti Főiskola
    hazai kiállítások
    Műcsarnok, Nemzeti Szalon, Művészház, Ernst Múzeum, Alkotás Művészház, Tamás Galéria
    külföldi kiállítások
    Genova, Milánó, Róma, Velence, St Louis, New York, Pittsburgh, Chicago, Bécs, Stockholm, Brüsszel, London
    művészeti egylet tagja, tisztsége
    Európai Iskola, OMIKE
    Művei magyar közgyűjteményekben
    Magyar Nemzeti Galéria, Szépművészeti Múzeum, Janus Pannonius Múzeum (Pécs), Ferenczy Múzeum (Szentendre), Deák Gyűjtemény – Városi Képtár (Székesfehérvár)

    Kívánságlista

    (0)

    Törődünk az Ön adataival

    Cookie-kat és hasonló technológiákat használunk, hogy a legjobb élményt nyújtsuk weboldalunkon. Cookie tájékoztató