Művészi tevékenységét „mezőgazdasági művészetnek” nevezi, ami csak részben jelenti azt, hogy falun él falusi emberként, és mindmáig vállalva a mezőgazdasági munka aktuális feladatait, de jelenti azt is, hogy ez az élményvilág izgatja, mivel – szerinte – „a művészet élményből ered”. Nem jelenti viszont az idejétmúlt naturalista-realista művészet dohos „valóságát”, sokkal inkább egy korszerű, a nemzetközi trendekkel korreláló elképzelést.
Iskoláit falujában és Egerben végezte, szakmunkásvizsgát tett. Azonban eredetileg is festő szeretett volna lenni, tudatosan kereste a megfelelő képzési formákat, és lényegre törően a szakmai kapcsolatokat. Ezek közül az egyik leglényegesebb a szentendrei Vajda Lajos Stúdióval, de fontosnak találta a megismerkedést a magyar új-avantgárd művészeivel, alkotásaikkal. Ez erősítette meg azt az elgondolását is, hogy számára a látvány-élmény teljessége kínálkozik művészi megragadásra, következésképpen, minden képzőművészeti műfaj kínálja magát hasznosításra. Következetesen kísérletezik ezek vegyítésével, ahogyan azt a szentendrei műhelyben társaitól is láthatta. Eközben fokozatosan tovább képezte magát, előbb Pécsett diplomát szerzett, majd a mesterképzőt végezte az Iparművészeti Egyetemen. A978-as Stúdió Galériabeli bemutatkozása óta rendszeresen kiállít mind itthon, mind külföldön. Az összes komolyan vehető művészeti díj megtalálta, a legrangosabb köz- és magángyűjtemények vásárolják műveit, tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, tanít az egri főiskola Vizuális Művészeti Tanszékén. 2012-ben a Műcsarnokban Másik Magyarország című kiállításával aratott nagy sikert.
-Bán-Novothny: Bukta Imre, Budapest, 1998.
-Bukta Imre album. A38, 2006.
