Szabó Ákos 1936-ban született Budapesten. Gyermekkorától szorosan kötődött a művészetekhez: 1950-től a Zenei Gimnázium zeneszerzés szakára járt, zenei tanulmányai későbbi képi gondolkodásának ritmusára, szerkesztésére is hatással voltak. A képzőművészet felé fordulva 1954 és 1960 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett, mesterei Kmetty János és Bernáth Aurél voltak.

1960-ban készítette el első murális munkáját, a Szarvassá változott fiúkról szóló pannót a rákospalotai általános iskola számára. 1965-ben Kazimir Romanovicz, a párizsi Galerie Lambert igazgatója hívta kiállítani; ekkor telepedett le Franciaországban, ahol harminc éven át Párizsban, később Normandiában élt és alkotott.

A hazai művészeti életben a 1959–60-as években mutatkozott be. A kritika ekkor a Csernus Tibor köré csoportosuló, szürnaturalista fiatal festők között emlegette (Gyémánt László, Lakner László, Kóka Ferenc, Korga György társaságában). Korai műveit realisztikus ábrázolás, ugyanakkor szürrealisztikus, egymás mellé sorolt, zsúfolt motívumrend jellemezte. A szélesebb figyelmet az 1964-es Téli Tárlaton bemutatott Nyugalom című munkája hozta meg.

A 60-as évek első felének festészetét a motívumok megsokszorozásával létrejött, sűrű, összetett kompozíciók határozták meg. E képi világban az egymásra torlódó formák elveszítették eredeti jelentésüket, és új, autonóm képi minőségeket teremtettek. A franciaországi korszakban művészete tovább gazdagodott: hiperrealista részletezés és a realizmus–misztika határán mozgó ábrázolás vált meghatározóvá, amely gyakran a láthatatlan tartományt is megidézi.

Művészetére meghatározó hatást gyakoroltak a XVI–XVII. századi mesterek, különösen a németalföldi festők és Mantegna részletező realizmusa, valamint a 20. századi modernizmus több alakja, köztük Max Ernst és Salvador Dalí. A 70-es évektől fontos szerepet kapnak alkotásaiban a bibliai témák, a csendéletek, portrék és komplex csoportképek. A kétezres évektől erőteljesebben fordul a természet és a tenger világának megidézése felé.

A könyvillusztráció is jelentős teret nyert munkásságában. René Guillot Fehér sörény (Hachette, 1978) című regényének illusztrációi a lóábrázolások iránti későbbi érdeklődését alapozták meg. A 90-es évek elején nagy rajzsorozatot készített Liszt Ferencről, melynek egy részét a Lyukasóra 1998/7. száma közölte.

Szabó Ákos a Francia Művészeti Alap, valamint 1993 óta a Veszprémi Művész Céh tagja. Művei rangos magyar és francia közgyűjteményekben (Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; Szépművészeti Múzeum, Budapest; Musée d’Art Moderne de Paris; Musée Joseph Dechelette, Roanne; Musée Hermès, Paris; Fonds National d’Art Contemporain, Paris.) találhatók.