Az örök természet időtlen fenségét sugárzó, minden manírtól és rutintól mentes alkotásai egyszerre idézik a holland művészet aranykorának állhatatos szemmel és virtuóz kézzel rögzített, tökéletesre csiszolt, világmodellként ható kompozícióit, és a barbizoni festők lélekkel átitatott, rejtett önarcképként értelmezhető tájképeit.