Apjától, a címfestőként dolgozó Scheiber Sándortól tanulta meg a festés alapjait és lendületes technikáját. Gyermekkorát Bécsben, majd Budapesten töltötte és először az Iparrajziskola, majd az Iparművészeti iskola növendéke lett. Már fiatalon kiállították munkáit a korszak legrangosabb művészeti intézményeiben a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban, majd az 1910-es években a Művészház Zsűrimentes tárlatán is felbukkantak művei.

Az első világháborúban besorozták, amely során művészetében jelentős fordulat következett be. Kialakult saját, egyedi formanyelve, amelyben egy expresszív látásmód nyert teret. Bravúros, lendületes technikája az életmű egészében meghatározó jelentőségűvé vált. A népszerűség útjára 1921-ben lépett, amikor először mutatkozott be Kádár Bélával közösen a bécsi Hevesi Szalonban, majd egy évvel később a budapesti Belvedere Galériában nyílt egyéni tárlata.

Élete talán legfontosabb periódusa a Berlinben töltött évek voltak. A német Der Sturm galériát vezető Herwarth Walden nemcsak a német expresszionizmus kiválóságait, hanem a korszak hasonló szellemben gondolkodó és alkotó művészeinek is bemutatkozási lehetőséget biztosított a nemzetközi avantgárd egyik legjelentősebb kiállítóhelyén. Walden már 1921-ben, Bécsben láthatta Scheiber munkáit, de Kassák Lajos ajánlására meghívja őt kiállító művészként a német fővárosba. 1924 januárjában Kádár Bélával közösen nyílt kiállítása, majd a következő hónapban Moholy-Nagy László munkáival együtt mutatkozott be a német közönség előtt. Ezen a tárlaton olyan nemzetközileg is jelentős alkotók szerepeltek még, mint Alexander Archipenko, Albert Glaizes vagy Kurt Schwitters. A galéria nevét viselő folyóirat hasábjain is gyakran jelentek meg Scheiber rajzai, amely Scheiber karrierje szempontjából áttörő jelentőséggel bírt. A geometrikus alapformákból és lendületes ívekből építkező portréi mellett leginkább a nagyvárosi élet nyüzsgő hangulatát, a pezsgő és felgyorsult környezetet leginkább jellemző témák kerültek ki keze alól.

1933-ban Scheiber megismerkedett Filippo Tommaso Marinetti-vel a futurizmus egyik legjelentősebb nemzetközi tekintélyével. Még ebben az évben Rómában a Nemzeti Futurista kiállítás keretén belül Scheiber 24 alkotását mutatják be a közönségnek. Marinetti az olasz és a magyar futurista művészet párhuzamairól előadást is tart, amelyben Scheibert mint a mozgalom egyik magyarországi vezéralakját mutatja be. A szinte egész életében magányos, nehezen alkalmazkodó művész Budapestre történő visszatérése után szinte egész életét a Kertész utcai lakásukban töltötte. Egyedül a Fészek Klub jelentett számára biztos menedéket, ahol idejének jelentős részét töltötte.